Vizikarnevál

Az első tűzijátékot Körmenden 1762. augusztus 25-én rendezték, amikor Batthyány III. Ádám megyei főispáni beiktatása volt. Kétszáz évvel később, 1963. augusztus 19-én pedig városunk újra beírta nevét a pirotechnika történetébe.
Nem tudjuk, hogy a nyilvánosság bevonásával történt-e Körmenden a múlt század első látványrakétáinak fellövése, ám egészen bizonyos, hogy nem maradt titokban. Elképesztő élmény volt ez 50 évvel ezelőtt már csak azért is, mert csak két évvel később, 1965-ben, egy magyar találmánynak köszönhetően használtak először elektromos indítógépet a tűzijáték működtetéséhez.
 
 
1963. augusztus 19. – államalapító Szent István királyunk és az új kenyér ünnepének előestéje – jelentős dátum tehát Körmend nagyközség (1979-től ismét város) életében. Ekkor rendezték az első vidéki tűzijátékot – amely évtizedeken keresztül az egyetlen is maradt. Az augusztus 20-ai budapesti tűzijátékra tömegek utaztak akkor és utaznak ma is, azzal együtt, hogy a rendszerváltást követően szinte nincs település az országban, ahol valamilyen alkalom ünnepibbé tétele érdekében ne rendeznének legalább évente egyszer tűzijátékot.
 
Egy évvel később, 1964. augusztus 19-én  - látva az érdeklődő tömeget, hiszen sok embernek nem volt lehetősége Budapestre utazni – alakították ki Körmend akkori vezetői a város gyáraival, üzemeivel, intézményeivel és szervezeteivel együttműködve az idén 50 éves körmendi vízikarnevál programját. Ezzel és a tűzijátékkal szimbolikusan a „vidék fővárosa” lett Körmend. A rendszerváltásig Budapest mellett Körmend volt az egyetlen vidéki város, ahol színpompás tűzijátékban gyönyörködhettek az érdeklődők. Itt jegyezzük meg, hogy városunk után, vidéken csak 1992-ben, Gyulán rendeztek tűzijátékot.
 

A Vizikarnevál szempontjából meghatározó a város földrajzi környezete is, hiszen a Rába folyó két partján, annak völgyében fekszik, Az Alpokalja és a Vasi Hegyhát ölében. Közel az osztrák és a ma már szlovén határhoz. A Rába partja nemcsak a helyiek kedvelt pihenőhelye, hanem a vízisportok kedvelőit, valamint a víziturizmust is szolgálja. Szervezett keretek között hódolhatnak a vadvízi evezésnek a sátorozáshoz szükséges teljes infrastruktúra megléte mellett.

 
A Rába mindig is meghatározó volt az itt élők életében, ezért is lehet az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvény színhelye. A körmendi vízikarnevál elmúlt fél évszázada a bizonyíték arra, hogy különleges rendezvény különleges helyszínen akár hosszú évtizedeken keresztül az érdeklődés középpontjában maradhat.
 
A sajtóban való kutatás fényt deríthet többek között arra is, hogy pl. egyes korai években mi foglalkoztatta leginkább a városban élőket, vagy az utóbbi években milyen divatos filmek, zenék voltak olyannyira meghatározóak, hogy egy-egy csónakot ezek alapján díszítettek a készítők. A csónakfelvonulások vizsgálata rámutathat egy-egy korszak jellemző tüneteire.
 
Az elmúlt évtizedekben az érdeklődők tömege egyre nőtt, jelentős számú az évek, évtizedek során visszatérők száma is. Országos, sőt a város aktív külföldi testvérvárosi és kulturális kapcsolatainak köszönhetően nemzetközi hírnévre tett szert, ennek köszönhetően minden évben tízezres tömeg gyűlik össze augusztus 19-én, hogy megcsodálja a szimbólumokkal díszített, kivilágított csónakokat.
A programot lovas és íjász hagyományőrző csoportok bemutatói színesítik. A Rábán felvonultatott különböző vízi járműveket minden évben egy-egy munkahelyi közösség, civil szervezet, vagy baráti kör építi, és együtt úsztatják le a Rábán.
 
A körmendi vízikarnevál több évtizedig tartó egyeduralma mindenképpen méltóvá teszi arra, hogy bekerüljön a települési értéktárba. Fontossága abban rejlik, hogy a város egyik legkiemelkedőbb, legnagyobb tömeget vonzó szabadtéri rendezvénye, amelynek hagyománya 50 éve töretlen. Körmend Város Önkormányzata célja, hogy ez a rendezvény, a vízikarnevál látogatói számára a város természeti öröksége mellett épített örökségét, az ország egyetlen várkastély jellegű épületegyüttesét, a Batthyány kastélyt (a Batthyány Örökségközpont kialakítása jelenleg is folyik) és természeti környezetét a Várkertet is látogatási célként ajánlja. Az önkormányzat célja, hogy - mint azt elődei is tették -, társadalmi rendszerektől, gazdasági helyzettől függetlenül a következő 50-100 évre is megőrizze azt a programot, amely a helybeli és a turistaként érkezők számára nyújtott élmények mellett a lokális közösségi kapcsolatok megőrzésére is kiválóan alkalmas.