Körmendi Kosárlabda Sportja

Rövid bemutatása:

Hivatalosan 1962 óta létezik a körmendi kosárlabda klub, de a játék ismerete és szeretete még korábbra datálódik az egykori nagyközségben, a mai kisvárosban. Egy egész kisváros identitását határozza meg az 1962-ben létrejött klub, amelynek csapata a legalsó osztályból indulva 1975-ben jutott el odáig, hogy NB II-es bajnokságot megnyerve jogot szerzett az élvonalban való szereplésre. Azóta a klub csapata folyamatosan a legfelsőbb osztály résztvevője, valamennyi mai élvonalbeli klub között a legrégebb óta. Olyan települések csapataival tartva a versenyt, amelyeknek mindig messze jobbak voltak az anyagi lehetőségeik. De Körmenden mindig volt megoldás arra, hogy ezt a hátrányt kiküszöböljék, sőt előny kovácsoljanak belőle. A csapat az élvonalbeli tagsága alatt három bajnoki címet szerzett, köztük az első olyat, amelyet nem fővárosi csapat ért el hazánkban. A hét Magyar Kupa sikernél csak a Budapesti Honvéd ért el többet Magyarországon,
A körmendi csapat a rájátszás bevezetése óta mindössze háromszor, 2005-ben, 2009-ben és 2015-ben nem jutott be a felsőházba, ez szinte páratlan hazánkban.
 
A csapat a Rába-parti döngölt talajú pályától a várudvar árnyas lombjai alatt egykoron állt szabadtéri, majd a színházteremből átalakított fedett pályán át jutott el a ma már korszerű, kétezer embert befogadó, többször bővített és felújított csarnokáig.
Európai topcsapatok hajtottak fejet a piros-feketék előtt a Körmenden „Szentélyként” tisztelt sportcsarnokban, ami sokáig inkább volt iskolai tornaterem, mint valódi sportcsarnok, de a meccseken olyan oroszlánbarlangot, olyan arénát jelentett a fanatikus közönségnek köszönhetően, amelyben a legbátrabb és legtapasztaltabb ellenfelek keze és lába is megremegett és az itteni szurkolás erejét, hatását ők is elismerik. Körmenden legendás a szurkolás. Az ország egyik legjobb táborában több generáció nőtt már fel, és a hazai közönség segítsége 10-15 pontos előnyt jelent a csapat számára. Körmenden a meccsre járás nemcsak elhivatottság, a találkozók sportértékük mellett társadalmi eseményt is jelentenek. A klub sikerei rendkívül fontosak az itt élők számára, hiszen a Batthyány család, a Szegények Orvosa mellett Körmendet a kosárcsapattal azonosítják szerte az országban.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A klub számos korosztályos és felnőtt válogatottat is adott a sportágnak, sőt körmendi szövetségi kapitánya is volt a magyar kosárlabdázásnak. Országszerte sok helyen pattogtatnak itt nevelkedett játékosok és dolgoznak a játékot Körmenden kitanuló szakemberek.
A televíziós közvetítéseknek köszönhetően a Körmend-drukkerek serege nem korlátozódik a városra és Vas megyére. Még Esztergomból is vannak rendszeres meccsre járók, az online közvetítések jóvoltából pedig több száz külföldön élő rajongó is figyelemmel követ minden találkozót. A körmendi kosárlabda így nem csupán egy helyi érték, hanem az egész országban is ismert jelenség méltán hirdeti a sport örömét a Vas megyei csapatok élvonalából.
A körmendi csapat számos nemzetközi kupasorozatnak volt a résztvevője, messze eljuttatva a magyar és a körmendi kosárlabda jó hírét. Ilyen volt a Bajnokcsapatok Európa Kupája, a Kupagyőztesek Európa Kupája, a Koracs Kupa, az Európa Kupa, a Saporta Kupa majd az EuroChallenge sorozat.
 
A körmendi csapat túlnyomórészt helyi játékosokra, szakemberekre támaszkodva érte el eredményeit. A folyamatos fejlődést látva és az akkor még létező főiskolai karnak köszönhetően válogatott szintű kosarasok választották a kisváros csapatát, amely nem csak eredményeiről, de kiváló közösségéről is híres volt. Ez vezetett odáig, hogy 1987 tavaszán a csapat olyan sikert aratott, amelyre az egész ország felkapta a fejét.
A sokszoros magyar bajnok, címvédő Budapesti Honvéd csapatát a bajnoki döntőben 2-1-re verték, ezzel megszerezték az első olyan bajnoki címet a sportág történetében, amelyet nem fővárosi csapat ért el. Ezt követően még kétszer volt az ország legjobbja a csapat, amelynek mindig látványos és általában eredményes játéka országszerte sok embert állított a klub mellé.
Körmenden általában a helyben született, itt nevelkedett játékosok adják a csapat gerincét, erejét. Bár az elmúlt években kevesebb volt az ilyen játékos a csapatban, de némi szünet után a klubnál ma már újra példa értékű utánpótlás nevelő munka zajlik, amelynek néhány éven belül eredménye lehet, nem csak a városban, de a korosztályos válogatottakban is, ahol most is vannak sikeres, körmendi játékosok. Ezzel visszatérhet a régi hagyomány, hiszen itt a játék szeretete és ismerete is apáról fiúra szállt. Elég, ha olyan családneveket említünk, mint: Fodor, Németh, Trummer, Szlávik, Vavra, Szekeres, Molnár... Több generációs kosaras családok igazolják a mondást, amely elterjedt az egész országban, és sokan ezt követve választották a kisváros csapatát:
„Ha meg akarsz élni a kosárlabdából, igazolj jól fizető csapathoz, de ha meg akarsz tanulni kosarazni, akkor menj Körmendre!”

Összegezve:
 
Egy csapat.
Hat évtized.
Három bajnoki és hét kupa trófea.
Több száz játékos.
Több, mint ezer mérkőzés.
Sok ezer szurkoló.
Sok tízezer kosár,
Több százezer kilométer,
És millió élmény.
Több, mint 50 év a sportág bűvöletében.
Ez a körmendi kosárlabda.
 
A fentiek figyelembe vételével látható, hogy a körmendi kosárlabda sportja túlmutat a város keretein és megyei szinten is ismert, elismert, szeretett és értékként számon tartott jelenség. Nemcsak a sport szeretetére ösztönöz, hanem a közösség egységbe kovácsolására is.