Körmendi Vasparipa Egylet öröksége

Rövid bemutatása:

Körmend város sportélete a Körmendi Athletikai Club 1884. június 6-i megalakulásával lendült fel. Ekkor azonban a kerékpársport még nem volt előtérben. Ennek oka valószínűleg a sport iránti ellenszenv volt. A korabeli hírlapokban rendszeresen megjelentek hírek a falusi lakosság ellenszenvéről. A Rábavidék 1889. évi 23. számában csipkelődő cikkeket közölt, többek közt a „Bicyclisták miatyánkját”. Mindezek azonban a kerékpársport szerelmeseit nem tántorították el. Az akkor 16 éves Udvary Ferenc 1884-ben már Körmendről Kőszegre „vasparipázott”, amit a Rábavidék közölt. Az 1888-as május 5-i szám arról írt, hogy a „körmendi kerékpárosok” egy külön vasparipás osztály megalapításán fáradoztak az athletikai club berkein belül. A Dunántúl 1889-es 34. száma önálló kerékpáros egyletek megalapításának szükségességét taglalta. Nem véletlen tehát, hogy az első ilyen dunántúli kezdeményezés Körmenden alakult Körmendi Vasparipa Egylet néven. Augusztus 11-én került sor az első versenyre, igaz ezt még a KAC szervezte (mert az eredeti időpont idején még nem fogadták el az alapszabályt), amelyről a Rábavidék is elismerően nyilatkozott. A versenyre Sárvárról, Szentgotthárdról, Zalaegerszegről és Szombathelyről is jöttek. Az érdeklődők számát nagyjából 3-4000-re tették, ami tekintélyes közönségszám volt. A megnyitó verseny győztese Udvary Ferenc lett, második helyezett Udvary Jenő, harmadik pedig Tomcsányi Béla Szentgotthárdról. A táv 5300m volt. A nagy távversenyen, aminek 15km volt a hossza, szintén ez a hármas végzett az élén ugyanilyen sorrendben. A verseny szüneteiben Fichte úr bécsi művasparipázó szórakoztatta a közönséget mutatványaival. A versenyt követően táncmulatságot tartottak.
Az egylet megalakulásának időpontjaként a jegyzőkönyvek június 3-át jelölik meg 1889-ben. Az alapszabály az egyesület fennállását 10 évre szabta meg. Az alakuló közgyűlésre augusztus 20-án került sor, amelyen elfogadták az egyesületi jelvényt: 3 dőlt pólyás barokkos pajzs nemzeti színekben, a piros pólyában „Körmendi”, a fehérben a „Vasparipa Egylet” felírás, a zöldben pedig a nagy magas gép rajza és az „1889” évszám. A közgyűlés emellett elfogadta az Udvary Ferenc által beterjesztett magyaros jellegű menet- és díszegyenruha tervezetét is, amit a tagok számára kötelezővé tettek. Az ezt követő választmányi ülésen a fivérek bejelentették Párizsba vezető útjukat. Másnap, 21-én indultak el, hogy részt vegyenek a párizsi világkiállításon,illetve hogy Turinban meglátogassák Kossuth Lajost. Eredetileg társas túrát terveztek, de a jelentkezők hiánya végett csak a két felkészült fivér indult el. Párizsig szinte végig kerékpáron hajtottak, mindössze a salzkammerguti szakaszon kellett vonatra ülniük az esőzésektől járhatatlanná vált utak miatt. Mivel hivatali szabadságuk lejárt, így a visszafele utat javarészt vonaton tették meg. A hazaúton betértek Kossuth Lajoshoz Torinóban, aki megfelelőnek találta a „vasparipa” elnevezést, valamint rákérdezett, hogy sokan űzik-e a sportot Magyarországon. Feleletükre, hogy „igen”, Kossuth azt válaszolta hogy: „Csak óvják meg kedves fiaim erejüket, mert mi magyarok kevesen vagyunk s kell, hogy erősek legyünk.” Kossuth enyilatkozatát később a fővárosi lapok is lehozták, így hatalmas lendületet kapott a sport, mint testedzés. Ebből a szempontból azUdvary-fivérek teljesítménye kiemelkedő volt. Bár megtett táv alapján nem tudták túlszárnyalni Borbély György teljesítményét, de sportpolitikai szempontból mégis jelentőssé vált eredményük. Egyenruhájuk és látogatásuk révén útjuk hazafias színezetet kapott. Mindemellett túrájuk során nemzetközi kapcsolatokat is kialakítottak, például a MünchenerVelociped Clubbal, akik müncheni tartózkodásuk során kalauzolták őket. A kapcsolatok egy része később sajnos elhalt.
1891-ben Udvary Ferenc leírása a kerékpáros útról könyv formájában is megjelent, két kiadást is megért, és népszerűsége nyomán a Dunántúlon fellendült a kerékpársport. A megjelenést követő hat évben 17 kerékpáros egylet alakult.
Az egyenruha is különleges utat járt be. Bár eredetileg az egységes kerékpárruha ötlete nem Körmendről származik, de innen indult egy olyan egyenruha kialakításának ötlete, amely kifejezi a magyar nemzetiességet és szalonképességet is. A kerékpárosok öltönye egyrészről ízléses volt, másrészről némileg hasonlított a honvédség egyenruhájához. A zubbonyt zsinórozták, a gallért övező mentekötés pedig alkalmas volt az egyleti tisztviselők rangjának megkülönböztetésére. Az egyenruha egyébként külföldön is elismerést váltott ki, és az ellenzőkkel szemben érvként hozták fel, hogy a ruha teljesen megkülönbözteti a magyar viselőt más nemzetek kerékpárosaitól, emelett pedig kényelmes. Maga Borbély György is irigykedett az Udvary-fivérekre, felemlegetve, hogy őt mindennek nézték, csak magyarnak nem, és támogatta, hogy a magyar kerékpáros egyenruha országos elfogadottságot kapjon. A Magyar Kerékpáros Szövetség közgyűléséig is eljutott a kérdés. A sportegyenruháért folytatott küzdelem részsikerek után ellaposodott.
A párizsi utat követően az egylet versenyeket, túrákat szervezett. Mindemellett Körmenden kialakítottak egy állandó versenypályát is, a Rába jobb partján. A pálya 4 méter széles volt és vörös salakkal borították be. Nagyjából 400 m kerületű kör volt. A versenybíróság a pálya belső részén foglalt helyet egy emelvényen, míg a nézők a külső és belső részeken foglalhatták el helyüket. A pályaépítés mellett egy nemzetközi pályaverseny előkészületeinek is nekiláttak. A versenyt eredetileg szeptemberre 7-ére írták ki, de a feldbach-i országos versennyel való időpontütközés végett a stájer biciklista szövetség kérésére 14-ére halasztottak. A verseny nagynak ígérkezett. A Dunántúl szerint legalább 300 kerékpárosra számíthattak. A versenyt leginkább sportpolitikai szempontból tekintették jelentősnek, mintsem eredmény szempontjából. Fő célnak tekintették Körmendet jelentőssé tenni a sportvilágban. A megye számottevő városaiból jelentek meg biciklisták pl. Kőszeg, Sárvár, Szentgotthárd, Pinkafő. Emelett részt vettek Grazból, Feldbachból, és más stájerországi városokból is. Nagyjából 60 fő vett részt az eseményen. Magyarország más vidékeiről nemigen jöttek el. A verseny nagyszerűen sikerült, megtelt a hölgyek számára emeltetett csinos tribün, és a férfiak helye is a bírói páholy körül. A Rábavidék az egyéb ingyenes publikum létszámát legalább 1000 főre becsülte.
A nagy verseny után nem sokkal azonban az egyesület hanyatlani kezdett. Kevés információ jelent meg róluk. Az egyesület működésének egyes éveiben szünetek álltak be. Ennek ellenére a 10 éves jubileumot sikerült megtartani. Az ünnepséget az alakulás napjára, augusztus 20-ára tették. E napon felvonulást és versenyt is tartottak. A felsorakozás a város főterén volt, a versenyre pedig a Fő úton (ma Rákóczi út) hajtottak oda. Az ünnepet táncmulatság zárta. Sajnos a jubileum nem adta meg a kellő lendületet. Ismét szünet következett be a működésben.
1909-ben az egyesület újjáalakult, és a 20 éves jubileum alkalmából ismét ünnepséget tartottak, melyet versennyel kötöttek egybe. Azonban ez sokkal szerényebb volt, mint az első. A kerékpársport Körmenden és az országban is hanyatlásnak indult. Körmenden is inkább a labdarúgásra fókuszáltak. A háború utáni években nagy hírek nem voltak az egyesület életéről, de egyes tagok résztvettekkülönféle versenyeken. A kerékpározó réteg összetétele is megváltozott. A korábbi jómódú polgárok különsportja helyett a kispolgárság eszközévé vált a kerékpár. Ennek megfelelően a helyi iparos réteg is jóval nagyobb létszámban képviseltette magát. 1926. április 24-én a közgyűlés kimondta az egylet újra alakulását. A munka nehezen indult, ezért szeptember 2-án Pogácsás Lajost választották meg ügyvezető elnöknek, és megbízták egy verseny előkészítésével. A versenyt végül október 17-én tartották meg. A szép idő kedvezett nekik, és nagyszámú nézőközönség előtt zajlott le. Az egyesületnek 1927-ben 71 tagja volt, akik közül 32 igazolt versenyző is volt. A 40 éves jubileumra 1929-ben egy 100 km-es Körmend-Kőszeg-Körmend országúti versenyt és más pályaversenyeket is rendeztek. Augusztus 20-án közel 240 kerékpáros vonult fel négyes sorokban. A menetet Horváth Károly vezette magas kerékpáron. A jubileumra az egyesület sapkát és jelvényt is készíttetett. Sajnos új kezdeményezések sem tudták megmenteni az egyletet az ismételt hanyatlástól. Bisitz Gyula nagy európai körútjára 1929-ben még úgy indult el, hogy az egyesület élt, de mire visszatért 1931-ben, az egyesület ismét megszűnt.
1992-ben volt az újjászületés éve, a motorsport céljára újjáalakult az egyesület, tevékenységükben kiemelt szerepet kapott a motor- és kerékpártúrák szervezése, valamint a veterán járművek bemutatása. A jelenlegi egyesület tevékenysége azóta is folyamatos. Börzelátogatások, népes motoros-, és kerékpártúrák, jó hangulatú egyleti bálok és látványos veterán jármű kiállítások kapcsolódnak a nevükhöz.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Körmendi Vasparipa Egylet azalapítással úttörő volt Vas megyében, csakúgy, mint az Udvary Ferenc által tervezett magyaros menet-és díszegyenruhával, amelyet később számos magyar kerékpáros egylet átvett.
Körmend szempontjából viszont nem csak ez jelentős. Az Udvary-testvérek nem mindennapi teljesítményére sokan felfigyeltek akkoriban. Ferenc és Jenő 1889. augusztus 21-én velocipédjeiken Párizsba indultak, és tizenhét nap kerekezés és 1500 km megtétele után elérték úticéljukat, a világkiállítást. Visszafelé meglátogatták torinói száműzetésében az agg Kossuth Lajost, aki elismerően beszélt magyaros egyenruhájukról.
Az egylet alakulásakor tehetősebb értelmiségiek közül került ki a tagság, mivel drága sportnak számított a kerékpározás: egy fél ház árából lehetett velocipédet vásárolni.
A körmendi múzeumban kiemelten törekednek a Körmendi Vasparipa Egylet kultuszának megőrzésére. Van rekonstruált velocipéd, amelyet ki lehet próbálni, de Udvary Ferenc díszes kerékpáros egyenruháját is kipróbálhatják a látogatók. A modern újjáalakulást követően az egylet gyakorta tart kiállításokat és vesz részt motoros találkozókon. Az egylet több mint 100 éves múltja és Körmend régi sportéletében betöltött szerepe végett, az értéktárba való felvételre javasolt.

Mellékletek

Letöltés