Körmendi Gólyák

Rövid bemutatása:

A fehér gólya (tudományos nevén: Ciconia ciconia L.) egy 100-115 cm magas, átlagosan 180-220 cm szárnyfesztávolságú gázlómadár. Tollazata fehér, evezőtollai feketék, lába és csőre piros. A fiatal madarak csőre fekete, néhány hónapos korukban válik hasonlóvá az öregekéhez. A kifejlett hímek súlya átlagosan 3,6 kg, a tojóké 3,3 kg. Ujjaik tövénél kis úszóhártya van. A faj közismert jellegzetessége a csőrkávák összeütögetésével keltett kelepelés, melyet leggyakrabban párjuk fészekre érkezésekor hallatnak, fejüket a hátukra hajtva. A gólyafiókák halk morgó, sziszegő és nyerítésszerű hangot is adnak.
A törzsalak (ciconia alfaj) költőterülete főleg Európa, Északnyugat-Afrikában és a Közel-Keleten szintén fészkel, de az elmúlt évtizedben Dél-Afrikában is megtelepedet költőfajként.  A fehér gólya eredetileg a mocsaras ligeterdők madara volt. Napjainkra azonban  beköltözött az emberi településekre, ám a nyílt és nedves területekhez továbbra is kötődik. Fészkét az elmúlt néhány száz évben fákra, háztetőkre, kéményekre, kazlakra rakta, manapság többnyire villanyoszlopokon költ. Stabil, erős fészekalapot igényel, hogy az akár több mázsás fészek ne szakadjon le. Egy fészket évtizedekig is használhat, mivel a megfelelő fészekaljzatok száma kevés, és egy elfoglalt régi fészek felújítása és javítása kevesebb energiát is igényel egy új építésénél. A fészkek átmérője általában 80 cm és 2 m között változik, magasságuk az első évben 20-40 cm, de idővel akár a 2 métert is elérheti. Tömegük kezdetben 20-30 kg. Az idős fészkek között 1,2 tonna súlyút is találtak már. A fészek ágakból, fűcsomókból, szénából, sásból stb. készül.
A hatalmasra megnövő fészkek oldalába gyakran más madarak is beköltöznek, így például verebeket lehet a fészkek oldalán kilógó gallyakon ülve de megfigyelték már szalakóta vagy kuvik költését is gólyafészekben.
A gólya zárt erdős területeken és bokrosokban nem fordul elő. Kedveli a nedves gyepeket Bár Európában békák fogyasztójaként, Afrikában pedig sáskaevőként ismertek , valójában gyakorlatilag bármilyen állati eredetű táplálékot elfogyaszt, amit meg bír fogni és le bír nyelni. Táplálékában így szerepelnek férgek (piócák, giliszták),  ízeltlábúak (tücskök, sáskák, szöcskék), halak, kétéltűek (gőték, békák; a hüllők: gyíkok), kígyók, kisemlősök, rágcsálók, Alkalmanként akár madárfiókákat, fiatal patkányokat, mezei nyulat vagy macskákat foghat.
Nagy számban megjelenhet a gyep- vagy tarlótüzek környékén.  A széles táplálékspektruma alkalmas Kárpát-medence változékony éghajlata miatti évente eltérő táplálékkínálathoz.
 
 
Közép- és Kelet-Európa fehér gólyái a Boszporuszon át vonulva Dél-Afrikáig is elrepülnektelelni, hasonlóan a Közel-Kelet madaraihoz. A Kárpát-medence gólyáinak többsége március végén, április elején érkezik vissza fészkelőterületére. A legkorábbi madarak már március elején visszatérhetnek. Először a hímek jönnek meg, fészket foglalnak
leginkább régebben használt fészküket kezdik el tatarozni. A tojók pár nappal később érkeznek. Párkapcsolatuk valószínűleg egy idényre szól, de erről pontos adataink nincsenek. A fehér gólya évente egyszer költ, A tojó a tojásokat kétnaponta rakja le, általában már áprilisban.Fészekalja 3-5, ritkábban 1-2 vagy 6-7 közötti tojásból áll. A tojások 65-82 mm hosszúak, 47-56 mm átmérőjűek. A kotlási idő 28-34 nap között változik, mindkét madár ül a tojásokon.
A kotlást általában a második tojás lerakása után megkezdik, ezért a fiókák nem egyszerre kelnek ki. A fiókák 4 hetes korukban állnak fel a fészekben, és 8-9 hetes korukban kirepülnek. A fiókákat 2-3 hetes korukig egy szülőmadár folyamatosan védi, árnyékolja. A táplálásban mindkét szülő részt vesz. Az összegyűjtött táplálékot a fészek közepébe öklendezik, amit a fiókák maguk szednek fel.
Költés után a madarak csapatokba verődnek. A vonulást a fiatalok kezdik meg, néhány tapasztalt madár vezetésével augusztus második felében. Az öregek egy-két héttel később indulnak el Afrika felé. Az egyedek nagy része augusztus folyamán elvonul Magyarország területéről, de szeptemberben is megfigyelhetők kisebb vonuló csapatok. Magyarországon a leghosszabb életkort megért fehér gólyát fiókaként gyűrűzték és 19 év múltán találták meg elpusztulva.
Magyarországon a faj 1901 óta védett, a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján jelenleg fokozottan védett faj, a jogszabály által pénzben kifejezett értéke 100 000 forint egyedenként. A védelem nem csak a kifejlett egyedre, hanem a fiókákra, tojásokra, preparátumokra, fészkelőhelyre is kiterjed. A faj egyedeinek, tojásának, származékainak elpusztítása, begyűjtése, tartása, azok adás-vétele, preparáltatása és a preparátum tartása csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Ugyancsak engedélyköteles fészkének áttelepítése.
 
 
A fehér gólya vonuló faj. Vonulása során a zárt erdőségeket és a nagy vízfelületeket, például tengereket. Az őszi vonulás augusztusban kezdődik és szeptember közepére az egyedek túlnyomó többsége el is hagyja az országot.
A kelet-európai állomány a Boszporusz felé vonul és keletről kerüli meg a Földközi-tengert. némely egyedek ha északabbi területeken
is megfelelő mennyiségű táplálékot találnak, ott áttelelhetnek. A XIX. század végén kezdődő vonuláskutatás a gyűrűzéses jelöléseket alkalmazta. Magyarországon 1908 óta kapnak gyűrűt madarak.
A Magyarországon 2004-től használatos úgynevezett ELSA gyűrűk műanyagból készülnek, fekete alapon fehér felirattal (2 betű + 3 szám, az első betű H). Ezek a jelölések a fészken álló madár lábán is leolvashatók megfelelő távcsővel, teleszkóppal. A gyűrűzéssel kapott eredményeket segíti a XX. és XXI. század fordulóján végzett, közel 120 műholdas adóval ellátott fehér gólya vizsgálata. Ennek eredménye a Nyugat-Szudán és Csád felé irányuló vonulási útvonal felfedezése. ahonnan korábban nem volt gyűrűzéses visszajelentés, pedig az egyedek fele használja az útvonalat.
A napi szinten 8-10 órahosszáig tartó vonulás mellett kevés ideje jut az egyedeknek a táplálkozásra, az akár 20 000 egyedből álló vonuló csoportokban az egyes egyedre jutó
táplálékmennyiség alacsony. Ezért fontosan a szigetszerű pihenőhelyek („stepping stones”) Például: a Boszporusz környéke, Damaszkusz térsége, Szíria, a Bet She’an-völgy, Izrael, a Szuezi-öböl környéke, Észak-Egyiptom, Nyugat-Szudán és Csád területe, Kelet-Szudán Zambia, Zimbabwe és Mozambik határvidéke. A műholdas adatok alapján az egyedek az indulás után mintegy 10 vonulási nappal érik el a Boszporuszt, 20 vonulási nappal Észak-Szudánt. A pihenőnapokkal együtt mintegy 20-60 napot vesz igénybe a költőterület elérése.

 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A gólyák Körmend kéményeinek minden tavasszal visszatérő elegáns urai 1992-ben 35 gólyapárt említettek a feljegyzések, amely szám azóta sajnos fokozatosan csökkent és ma e csodás madarakat sokkal ritkábban láthatjuk. A sík és dobvidéki erdőszélek vizenyős rétjeinek jellegzetes gázlómadarai Körmenden, a Rába mellett szebb helyre nem is fészkelhettek volna. Jellegzetes kelepelésük a város prominens régi épületein felemelő érzés. Védelmük, nemcsak természeti hanem turisztikai szempontból is fontos. Körmendet emlegették a gólyák városaként is, ezért fontos, hogy e szép madaraknak mindig legyen helye a város életében. A helyi értéktárba való fevételük javasolt.