Rába folyó természeti és kulturális értékei

Rövid bemutatása:

A Rába folyó a Fischbachi-Alpok dél-keleti lejtőjén 1200 m körüli magasságban ered ahonna gyorsfolyású nagyesésű hegyi patakként jut le a Passaili medencébe. Magyarország területére Felsőszölnöknél lép be 228 m-es tengerszint feletti magasságon. Teljes hossza 283 km. A folyóba Szentgotthárdnál torkollik a Lapincs, amely érdekessége, hogy nagyobb a Rábánál. A folyók elnevezésénél általános szabály alól – miszerint két folyó egyesülésekor a nagyobbik folyó nevét viseli a vízfolyás – a Rába kivétel értelemszerűen. A két folyó egyesülése után azonban már tekintélyt parancsoló folyóként kering tovább. A folyó vízjárását az éghajlati elemeken kívül is befolyásolja, mint például a domborzat, talaj és kőzetminősége illetve ezek bonyolult összesített kölcsönhatása. Két elsődleges árvize van. Jellemzőek rá a szélsőségek legkisebb és legnagyobb vízhozama között akár 265-szörös különbség is lehet. A Rába-völgyi árvizekre jellemző a heves lefolyás, azaz gyors áradás és gyors levonulás. Teljes vízgyűjtő területe 10.113 km2, de ennek csak fele esik Magyarország területére. A folyó a Mosoni Dunába torkollik bele Győrnél.
 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Rába folyó gyakorlatilag kettévágja a megyét és nem csupán Körmend hanem egyéb Vas megyei városok és falvak életében fontos szerepet játszik egészen a középkortól ahol a négy jelentősebb átkelőjét erődítmények védték, különösképpen a török megszállás után. Stratégiai szerepét egészen a második világháborúig megőrizte így a megye történelmében fontos szerepet kapott.
A Rába folyó a vízrendezések során Magyarország legkevésbé háborgatott folyója. Élővilága kiemelkedően gazdag és egyszerre tükröz szubmediterrán, alpokaljai és kontinentális hatásokat. Vasi völgyében lefűződött többé-kevésbé feltöltődött morotvák találhatóak. Ártéri erdeire különféle mohafélék élnek. Eredeti növénytársulásai már csak a Körmend melletti gyertyános-kocsányos tölgyerdő és Sárvárnál a Kőris-tölgy-szil ligeterdő. Élővilága rendkívül változatos 200 madárfaj, több mint harminc emlősfaj és számos bogár és rovarfaj él a területén. Vízminősége rendkívül kiváló magas vas és mangántartalmú, a Rába-mente több településének ivóvízellátásában is részt vesz. Védelme mellett több határokon átnyúló kezdeményezés született már, hogy az egy időben a Rábába öntött vízszennyezést megakadályozzák.
Turisztikai jelentősége is rendkívül fontos, hiszen az erőműveket leszámítva szinte mindenhol lehet fürödni a partján. Horgászása engedélyezett ugyancsak a hajózása, bár különlegessége, hogy Vas megyei szakasza egészen Nick településig csak kajakkal vagy kenuval járható így a vadvízi evezés kedvelőinek nyújt kihívást éles kanyarjaival, hirtelen gyorsulásával, rőzsegátjaival, homokpadjaival.
A Rába folyó nem csupán Körmend értékeinek része, hanem az egész megyéé ezért javaslom, hogy felvételt nyerjen Vas Megye Értékei közé.