A Református templom

  • Értéktárak melyekben szerepel:
    települési
  • Szakterületi kategória
    épített környezet
  • Fellelhetősége:
    Körmend

Rövid bemutatása:

Műemlék jellegű épület. A református templom 1786-ben épült a Kossuth Lajos utcában. A türelmi rendelet csak torony, és harang nélküli templom építését engedélyezte a protestánsoknak. 1886-ban ünnepelték a templomépítés századik évfordulóját. Erre az alkalomra a templom faneműit sötét tölgyfa színűre festették, és dúsan aranyoztatták, falait kifestették. A szószék felett fafaragvány látható, ez a Batthyányiak címerállatát, a pelikánt ábrázolja. A falak festéséhez nagyban hozzájárult Dienes Lajos ügyvéd, egyházmegyei tanácsbíró. A toronyóra felszerelésére 1912-ben táncmulatságot rendeztek.  Haranglábra tették az 1820-as években készült két harangot, majd az 1824-ben épített templom tornyába helyezték őket. 1915 szeptemberében püspöki felhívásra a két harang közül a kisebbet ajánlotta fel hadi célokra a presbitérium, amelyet két évvel később 1917. májusában szállítottak el. A templom copf stílusú, egyhajós templom. A templom belső festése, és az utolsó két mezőben álló karzat, újabb kori. Orgonáját 1901-ben Angster József orgonakészítő készítette. Az orgona sípokat azonban, az első világháború alatt elszállították hadi célokra. A sípokat végül 1921-ben a Nőegylet újakat szerzett be.  1948-ban szükségessé vált a templom felújítása, amelyre a kultuszminisztériumtól, és az egyházkerülettől.. A református templomok puritánságától eltérően, a körmendi templom belső falai nem fehérek, hanem 1948 őszétől Haranghy Jenő festőművész-tanár freskói díszítik. 1964-ben újból tatarozásra szorult a templom. A tatarozási munkálatot Földes Pál tatabányai építőmester végezte. A tatarozott templom felavatása Bakos Lajos püspök közreműködésével 1964.november 1-én sor  került. 1968-ban elektromost fűtést vezettek be a templomba, majd 1971-ben villamosították, és kitisztították  Ádám József szombathelyi orgonaépítő mesterrel az orgonát. Később sor került még a harangozás villamosítására. 1975-ben befestették a toronysüveget, és megaranyozták a rajta levő csillagot, amely gyűjtés keretein belül valósulhatott meg. 1986-ban, a templom 200 éves évfordulójának alkalmából ismét felújították a templomot.
 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Körmendi református templom különlegessége abban rejlik, hogy ellentétben a református templomokkal falai nem fehérek, hanem freskók díszítik. A református egyház egyéb szálakon is kötődik Körmendhez, hiszen 1612-ban tartották a körmendi kastélyban azt a zsinatot ahol létrejött a Dunántúli Református Egyházkerület. A középkorban protestánssá vált Batthyány Boldizsár és Ferenc fia támogatásával híresek voltak a körmendi zsinatok amelyből ötöt tartottak. Körmenden avatták református püspökké 1612-ben Pathai Istvánt, majd Kanizsai János Pált Batthyány Ádám nevelőjét, aki a 17. Századi református egyház kiemelkedő alakja volt. Ez a virágzás Körmenden 1634-ig tartott, amíg az ellenreformáció következtében közel 100 évnyi árvaság következett, de a református hívek sokat tettek azért, hogy a gyülekezet fennmaradjon még a kommunista időkben is.
A fenti indokok alapján javaslom a templom helyi értéktárba való felvételét, mint a körmendi közösségek egy szimbólumát.