A körmendi Kossuth Szobor

  • Értéktárak melyekben szerepel:
    települési
  • Szakterületi kategória
    épített környezet
  • Fellelhetősége:
    Körmend

Rövid bemutatása:

A szobor felállításának ötlete Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójának apropóján merült fel 1902-ben. Mivel a következő években és a későbbi időszakokban tovább erősödött A Kossuth kultusz 1905-ben megalakult Körmenden a Kossuth szoborbizottság, amelynek Fülöp József lett a vezetője A nagyközségi képviselő-testületnek is a tagjai voltak, ezáltal rengeteget tudtak tenni az ügyért. A szoborállítás híre eljutott a Vas megyei törvényhatóság bizottságához is, akik 1905 április 27-én határozatban rögzítették, hogy a „nemesi pénztár választmánya 100 koronát ajánl fel.”
1905 decemberében nyújtottak be pályázatot egy Kossuth szobor felállítására, évenkénti adományból, amelyet a bíróság 100 koronában határozott meg, pénztári maradványból. 1906 szeptemberében a Függetlenségi Párt helyi szervezete is megvitatta a szobor ügyét. Itt hangzott el az első árral kapcsolatos felvetés, amely szerint egy teljes, életnagyságú szobor 20000 koronába kerül. Dr. Beck Lajos országgyűlési képviselő szerint egy művészi kivitelezésű mellszobor kb. 6000 koronába kerül. Továbbá felvette a kapcsolatot több, neves budapesti szobrászművésszel.
A továbbiakban az lett a fontos kérdés, hogy vajon a Szoborbizottság mennyi pénzt tud összegyűjteni. 1906 novemberéig 4500 korona gyűlt össze. Dr Beck Lajos értesítette a szoborbizottságot, hogy Horvay János budapesti szobrászművész, hajlandó 7500 koronáért egy életnagyságú, művészien elkészített bronzszobrot készíteni. A szoborbizottság végül úgy határozott, hogy egy albizottságot hoznak létre, amely megszemléli a szobrot, és intézkedik annak megrendeléséről.

A szobor helye:
A szoborbizottság 1906 novemberében fordult azzal a kérelemmel a képviselőtestülethez, hogy a hiányzó 2500 korona erejéig vállaljon jótállást, valamint, hogy a hercegi lovarda előtti téren biztosítsa a helyet a szobornak. A 2500 hiányzó korona miatt éles vita alakult ki a képviselőtestületen belül. Végül Fülöp József, a bizottság elnöke a hiányzó összegre vonatkozó kérelmeket elutasította, a helyre vonatkozó kérelmeket viszont határozatban támogatta. Később rengeteg kérdést kellett megvitatni arról, hogy a szobornak jó helye lenne e a hercegi lovarda előtt. Ilyen volt például a könnyű megközelíthetőség, van-e elég hely az ünnepség megtartására vagy hogy összhangban áll e más építményekkel. Végül 1906 novemberében sor került a választásra.

A szobor alkotójának kiválasztása:
A Pestre küldött vizsgálóbizottság Fülöp József vezetésével két művész, Horvay János és Radnai Béla alkotásait tekintette meg, akik vállalták, hogy egy- egy mintát díjtalanul készítenek el. A szoborbizottság végül rábízta a döntést egy fővárosi szakértőkkel kiegészült bizottságra bízza. A bizottság tagjai elégedettek voltak, mert mindkét szobrászművész anyagi ajánlata kedvező volt. Végül a bizottság egyöntetű döntéssel Horvay János szobrászművészt bízta meg a mű kivitelezésével. Horvay életnagyságú ércszoborként álmodta meg a művet, amelyhez elsőrangú magyaros stílusú talpazatot álmodott. A talpazat elkészítésére egy szombathelyi művészt,Tóth Istvánt, aki már több Kossuth pályázaton vett részt, illetve később is készített Kossuth szobrokat.

A pénz előteremtése a szoboralapra:
A szoborbizottság elsődleges feladata az volt, hogy előteremtse a hiányzó összeget a szoborra. Erre több lehetőség kínálkozott. Ilyen volt többek között a tombolával egybekötött mulatság is, amely 1907 február 10.-re volt meghirdetve. Az összes helybeli egyesületet, valamint a megyei takarékpénztárakat felkérték arra, hogy adakozzanak a nemes célra. Közben Horvay Jánosnak már átutaltak egy bizonyos összeget. Határozat született arról is, hogy a mintát megtekintő szoborbizottság kérje fel Kossuth Ferencet, hogy a szobor leleplező ünnepségén vegyen részt.
A szoborbizottság a már akkor létező médiát használta szócsöveként, hogy a nagyközönség minél többet tudjon a szoborról, illetve hogy minden társadalmi rétegből a vagyonosabbak adakozzanak a nemes célért. A kéthetente megjelenő Rábavidékben mindig beszámoltak az építkezések állapotáról. A bálra eljött Malonyay Dezső, író, Horvay János szobrászművész, valamint dr Beck Lajos országgyűlési- képviselő is.  A bálon minden társadalmi rétegből érkeztek képviselők, így összesen 48-an képviseltették magukat a bálon. Végül a bálon 565 korona bevétel jött össze.

Együttműködés más szervezetekkel:
A Szoborbizottság jó kapcsolatot alakított ki a helyi Szépítő Egylettel. A két bizottság a Nagyközségi- képviselőtestülethez fordult, hogy engedélyt nyerjenek a terület felparcellázásához, és előkészítéséhez.  Az adakozásban részt vettek külföldiek is, főként az Egyesült Államokba emigrált magyarok. Ennek kiemelkedő példája Hada János, aki megtudta, hogy Körmenden Kossuth szobrot akarnak emelni, és gyűjtést indított, amelynek eredményeként 111 korona 50 fillér gyűlt össze. A szoborbizottság remélte, hogy ez ösztönző példa lesz, amely azért is volt fontos, mert a szobor már az öntödében volt. A pesti küldöttség sikerrel járt Kossuth Ferenc felkérést illetően. A pénzösszeg nagy része már rendelkezésre állt, ám még mindig hiányzott egy kisebb rész, így újabb bál megrendezésére került sor, ahol a körmendi polgároktól kértek tombolákat. Sikerrel jártak, a polgárok 500 db tombolával adakoztak. A bálon 2000 db tombolát adtak át, végül 700 koronával gazdagodott a Kossuth szoboralap.

A leleplezés napjának kitűzése, tervek:
A Kossuth szobor leleplezésének tervezett ideje szeptember 22 volt. E jeles esemény alkalmából a városban több előkészületet tettek pl. fellobogózták a nagyközséget, ideiglenes fákat ültettek a szobor tervezett helye köré, valamint a legfontosabbat, hogy 2 diadalkaput állítatnak, amelyeken át a fontos vendégek bevonulnak. A tervezet azonban meghaladta a kapacitást, így a bizottság kénytelen volt a takarékpénztárakhoz fordulni. Több helyi szervezet, valamint megyei szinten több takarékpénztár kivette a részét az adakozásból. Horvay János időközben jelezte, hogy a szobor már az öntödében van, és pár nap múlva tud a szobor leszállításról biztosat mondani. Időközben kiderült, hogy Szeghalmon lesz egy Horvay készítette Kossuth mellszobor átadás, ahol a fontos országgyűlési képviselők részt vesznek, illetve, hogy a 29-ke körül tartott vásárok miatt szeptember 22 nem jó. Végül október 6-át jelölték ki átadási időpontként.
Október 2-án megérkezett az öntödéből a Kossuth szobor. Azonban egy tévedés miatt a szobrot először Kőszegre szállították. Az átadás előtt azonban kiderült, hogy a szobor alja szélesebb a talapzat felső részénél, ezért a szobor felállítása nem lehetséges. Értesítették a szombathelyi szobrászt, aki időben korrigálta a hibát, így a szobor a helyére kerülhetett. A leleplezést megelőzően a küldöttségek meglátogatták Kossuth Ferencet.




 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Kossuth szobor felállításának története a Hungarikumok felgyűjtéséhez kapcsolódó talán legfontosabb feladat ékes bizonyítéka, ez pedig a közösségi együttműködés és értékteremtés. A szobor költségéhez a jótékonysági rendezvényeken felül, helyi szervezetek, körmendi polgárok és nem utolsó sorban például az akkor külföldre emigrált magyarok is részt vettek. E gyűjtés és társadalmi-közösségi szerveződés követte végig a szobor létrejöttét az ötlettől a kivitelezésig. Sőt nemcsak maga a szobor elkészítéséhez történtek hozzájárulások, hanem a leleplezéshez kapcsolódó rendezvényhez is, amelyben a tervezet meghaladta a lehetőségeket és ismét a helyi szervezetek segítettek. A 2017-ben száztíz évessé váló szobor további érdekessége és különlegessége hogy Vas Megye mai napig egyetlen egész alakos Kossuth szobra.
A szobor létezése élő bizonyítékként reprezentálja azt az erőt, amely segítségével ismét értékké lehet tenni az embereket összekapcsoló közösségi fellépést és egységet. E tény, illetve a felállításához kapcsolódó háttéresemények méltóvá teszik a szobrot arra, hogy bekerüljön a Körmendi helyi értéktárba.
 

Források