Az Evangélikus templom

  • Értéktárak melyekben szerepel:
    települési
  • Szakterületi kategória
    épített környezet
  • Fellelhetősége:
    Körmend

Rövid bemutatása:

A gyülekezet első templomát a Türelmi Rendeletben megszabott feltételeknek megfelelően a mai lelkészlakás udvarának végén építették fel, és 1785. október 10-én szentelte fel Kárász Ádám kőszegi lelkész, esperes. Ezt a templomot 100 év múlva lebontották, de egyúttal hozzákezdtek a jelenlegi templom felépítéséhez. amely immár neogótikus stílusban épült.
1873-ban megállapították, hogy a templomépítés már sokáig nem hanyagolható. Templomépítési bizottságot hoztak létre. A konkrét tervezés 1878-ban készült el. A költségvetés, a tervek, és az építési folyamatok vezetésére Leithner Endrét kérték fel, aki ingyen elvállata feladatokat. Az Igények a következők voltak: a templom 1000 ülőhelyes legyen, toronnyal, sekrestyével, boltíves, kiképzésű, cserépfedésű járdák legyenek kikövezve.
1886-ban új építész jelentkezett: Hentz Antal kanizsai mester. A templomi igények miatt szinte szűnni nem akaró viták kezdődtek, amelyeket végül Ludwig Schöne, bécsi építész tervei oldottak meg. 1886. november 26-án a presbitérium elfogadta a terveket, de 1887-február 8-án lejárt a kivitelezési munkálatokra kiírt pályázat határideje.
A kivitelezési munkálatokat végül Valentinoi Moirandini, olasz építész nyerte meg, aki azonnal hozzálátott a régi templom lebontásához, és az új templom építéséhez. 1887 márciusában kezdődtek meg a munkálatok, s még ebben az évben be is fejeződtek. Az új templomot 1888. július 22-én szentelte fel Karsay Sándor püspök.
A régi templom használhatatlan részeit elárverezték, a használható padok egy része az új templom karzatán kapott helyet. Az építkezés gyors beindulása miatt el maradt a templom alapkőletétele. 1908-ban végzik a templom, a parókia, és a tanítólakás renoválási munkálatait. A körmendi templomba 1912-ben vezették be a villanyt. A templomépítésbe a híveket is bevonták, amelyért fizetséget is kaptak.
A gyermeket megáldó Jézust ábrázoló oltárképet Vágó Pál festette, orgonáját a szombathelyi Bencz György állította fel 1893-ban, melyet 1929-ben Angster József pécsi orgonakészítő újított fel. Ennek az orgonának teljes felújítását és koncertorgonává való bővítését Lehotka Gábor orgonaművész szakmai tanácsai alapján Albert Miklós győri orgonaépítő mester végezte el. 1918-ban háborús célokra elvitték az orgona homlokzati sípjait. 1924-re a templom állapota erősen leromlott. 1925-ben gyűjtést rendeznek a templom renoválására, és a harangok pótlására. 1938. szeptember 25-én ünnepelték a templom 50. évfordulóját. A kisharangot ekkor sikerült pótolni. 1944. június 7-én a harangokat ismét elszállították háborús célokra. 1945. március 27-én bombatalálat érte a parókia udvarát, melynek során a templom is megsérült.
A templom északi, és nyugati ablakai erősen megrongálódtak. Március 29-én pedig elkezdődött Körmend ostroma. A templom 4 találatot kapott: egyet a tető hármat pedig a parókia felöli oldala. A bevonuló szovjet katonák átkutatták a templomot, melynek során rengeteg tárgy sérült, vagy semmisült meg. Még ebben az évben sor került a tetőzet javítására, valamint a legszükségesebb ablakokat pótolták.  1947-ben gyűlt össze a teljes összeg a templom felújítására. Ezután a templomot többször renoválták, nagyobb munkákat 1965-ben végeztek. A templom teljes renoválására azonban csak 1990-ben került sor. Végül a felújított orgonát 1995. december 24-én este szólaltatta meg Zügn Tamás lelkész, esperes.
 


Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A templom neogótikus stílusban épült, amely a városban egyedülállónak számít. Terveinek elkészítője Ludwig Shöne jelentős építész volt, egyéb munkái közül kiemelkedőnek számított a kőszegi Jézus Szíve templom, amely Kőszeg főterének ékessége. A mester körmendi munkája kiemelkedik az őt körülvevő környezetből, ezáltal város turisztikai látványosságai közé tartozik. A közösségi értékek ékes bizonyítéka, hogy a II. világháborúban megsérült színes ólomüveg ablakok 1947-ben történt pótlása adományokból vált lehetővé. A fenti indokok alapján a templom fontos kulturális és művészettörténeti érték, amely méltóvá teszi arra, hogy a város Helyi értéktárában helyet foglaljon.
 

Források