Hercegi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes

Rövid bemutatása:

A város északkeleti sarkán emelt épületről, a mai várkastély elődjéről csak 1459-ből van tudomásunk, melyet a korabeli oklevelek „castellum” elnevezéssel illettek. Építtetőjében az akkor Körmendet birtokló Szécsényi családot gyaníthatjuk. Ezt a négy saroktornyos, szabálytalan négyszög alaprajzú, egyemeletes várat, melyet vizesárok vett körül, s bejárata a nyugati oldalán volt, Batthyány I. Ádám az 1600-as évek közepén FilibertoLucchese tervei alapján építtette át. Ezután már mind a négy oldalon emeletes épületszárnyak álltak, a tornyok ezek fölé magasodtak.
Az épületet a megváltozott igényeknek megfelelően Batthyány Lajos gróf, a későbbi nádor a 18. század első felében jelentősen átépítette. A védműből mozgalmas alaprajzi és tömegelrendezésű, európai barokk udvari pompát idéző kastélyegyüttest emeltetett DonatoFelice de Allio tervei alapján. A kastély távolabbi környezetét is bevonták a hatáskeltés körébe: épületeit egyetlen észak-déli tengelyre fűzték föl, melyeknek két oldalán melléképületeket emeltek. A főépület előtt elhelyezkedő melléképületek közül a nyugati kocsiszín volt, itt tartották az udvari hintókat. A keleti épületben a hátaslovak istállója kapott helyet, falán kétoldalt hét-hét falba épített vörös márvány etetővályúval. A déli udvar kétemeletes épületei közül a nyugati volt a lovarda. A keleti épület többféle célt szolgált. Földszintjén volt a nagyobbik SalaTerrena, a festéssel gazdagon díszített, márványoszlopsoros nyári nagyterem. A felette lévő kisebb csarnok ugyancsak ünnepi alkalmak céljaira szolgált. Az egyterű második emeleten abban az időben a levéltár és a könyvtár helyezkedett el. A következő, szemben lévő épületek szolgálati lakások voltak, itt lakott a hitbizományi jószágigazgató és a körmendi várnagy. A kastélyt a 19. században többször is átalakították, az épület klasszicista homlokzatot, erkélyt és manzárd-tetőt kapott. 1915-ben dr. Batthyány László örökölte meg a hercegi címet és a hitbizományt. Az ő nevéhez fűződik a reprezentatív II. emelet átalakítása, és gazdag neobarokk stukkódíszítésének elkészítése 1920-ban.
1945-ben Batthyány-Strattmann II. László kénytelen volt a körmendi kastélyt elhagyni, melyet az orosz hadsereg foglalt el. Az épületben laktanyát alakítottak ki, ez erkélyt tankokkal döntötték le. Amikor az orosz katonák 1957-ben elhagyták a kastélyt, a főépület berendezései ugyan már nem, de belső dekorációja még épségben megvolt. Ezt követően a kastély belső tereit több ízben is érzéketlen módon megváltoztatták, közülük az 1960-as évek elején kollégiummá történő átalakítás volt a legkártékonyabb. Ekkor leverték a reprezentatív szint gazdag stukkódíszeit, falakat bontottak el, melyek anyagát nem szállították el, hanem feltöltésként elhelyezték a földszinti helyiségekben. Az utolsó nagyobb átalakítás 2001-ben történt, amikor a kastélykápolnát állították helyre eredeti, 3 szintes formájában.
 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Körmend ékessége a hercegi Batthyány-Strattmann-kastély, az ország egyik legjelentősebb műemlék együttese. Magyarországon öt kastélyegyüttes került a kiemelt kastélyok közé, melyek a magyar kastélyépítészetet leginkább reprezentáló alkotások: az óbudai Zichy-kastély, a fertődi Esterházy-kastély, a gödöllői Grassalkovich-kastély, a körmendi Batthyány-Strattmann kastély és a keszthelyi Festetics-kastély. A körmendi műemlék hosszú históriájával a fentiek közül is kiemelkedik, hiszen a barokk kastély megalkotásához felhasználták a 15. századi várkastélyból a 17. század folyamán kiépített végvár falait.
A kastély építészettörténeti fontossága mellett jelentőségét növeli, hogy az ország történetében fontos szerepet játszó Batthyány család hercegi ágának központja volt évszázadokon át, valamint a főúri família az épületben halmozta fel nemzetközi hírű gyűjteményeit. A kastély leltáraiból és a fennmaradt enteriőrfotók alapján tudjuk, hogy a főúri rezidencia hercegi pompával volt berendezve. A barokk és rokokó bútoroknál is nagyobb értéket jelentettek a 2. világháború előtt a kastélyban őrzött gyűjtemények: a történettudomány számára rendkívül fontos családi levéltár, a tartalmilag és kötészetileg értékes könyvtár, valamint az országosan is jelentős fegyvertár.
Mindezek arra predesztinálják a körmendi hercegi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttest, hogy kiemelkedő nemzeti értékeink közé kerüljön.