Kölcsei utcai általános iskola épülete
- Értéktárak melyekben szerepel:
települési - Szakterületi kategória
épített környezet - Fellelhetősége:
Körmend, Kölcsey u. 12.
Rövid bemutatása:
Az egykori Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola, a mostani Boldog Batthyány László Katolikus Általános Iskola főépületének történetéhez az 1890-es években kezdődött.
A gyönyörű, eklektikus stílusú épület átadóját, amely Rauscher Miksa tervei alapján készült, 1898. november 4-én tartották. A huszadik század elején Körmendnek ez volt a legfontosabb, legmeghatározóbb iskolája. 1873-ban már kérvényezte a város, hogy legyen egy polgári iskolája, de ez csak 25 évvel később valósulhatott meg. A kivitelező Wälder Alajos volt, az építkezés 120 ezer forintba került. Az átadását tehát 1898. november 4-én tartották, ekkor vették birtokba a diákok és tanárok, és az oktatási intézmény ötven éven át működhetett.
Az Állami Polgári Fiú-, és Leány Iskola helyének a története is érdekes mert helyén a középkorban lakótorony állt ott, majd a kora-újkorban a várost védő olaszbástya magasodott a területen. Aztán 1826-27-ben Sörház épült itt, amely nem csak a sörfőzésnek, hanem egy vendéglőnek is helyet adott. A sörfőzdét az iskola építése előtt nem sokkal bontották le. Egy másik érdekesség, hogy az iskola épületének történetéhez ugyancsak kötődik egy képviselői felszólalás. Udvary Ferenc országgyűlési képviselő a körmendi képviselő testület ülésén, 1891 nyarán kért szót. Megalázónak nevezte azt a helyzetet, hogy Körmenden csak olyan alsó tagozatos oktatási intézmények vannak, mint a falvakban. Ebben az időben a felekezeti iskolák mellett csak egy iparostanonc iskola működött a településen. Pedig a város és lakossága megérdemelne egy komolyabb iskolát is. A döntés végül megszületett egy polgári fiú-, és leányiskola megalapításáról. Több helyszín is szóba került az épület helyeként, végül a Sörház lebontása mellett határoztak a döntéshozók, hogy annak helyére építsék az intézményt. Rauscher Miksa tervezte iskolaépület amely a historizmus stílusjegyeit, viseli magán. Körmenden egyébként a tervező által magas szinten képviselt eklektikus stílus több más épületen is felfedezhető.
A polgári iskola építése rekord gyorsaságú volt. Bár a kivitelező, Wälder Alajos a nyár folyamán egy hónap halasztást is kért, de végül 1898 novemberében meg tudták tartani az átadót.
Az iskola belső elrendezése szerint: a földszinten volt az igazgatói iroda, a fiúiskola tanári szobája, négy tanterem, a tornaterem, két öltöző, valamint az igazgatói és altiszti lakás. Az emeleten a leányiskola kapott helyet négy tanteremmel, a tanári szobával, a rajzteremmel, a fizikai előadóval, továbbá az iparostanonc iskola igazgatójának szobájával, a szertárral, könyvtárszobákkal és más termekkel. Ezek később cserkészotthonná is avanzsáltak. Az intézményben magas szintű oktatás folyt, nagy népszerűségnek örvendett a városban, még ha a körmendiek kezdetben elégedetlenek is voltak néhány dologgal és úgy gondolták, tovább kell fejleszteni az iskolát. Az elmondható, hogy az intézmény a körmendi értelmiségnek és a kulturális életnek egyik meghatározó központja volt. A polgári iskola 1947/48-ban bocsátotta útjára az utolsó végzős növendékeit. Iskola funkciója azonban máig megmaradt.
1961-től politechnika és a 162 m2-es tornaterem is szolgálta az oktató-nevelő munkát. 1979-ben az iskola meg kapta a gimnázium kollégiumát. Ez lett a B épület, ahol ma 5 tanterem és 2 tornaszoba van. 10 év múlva készült el az a 600 adagos konyha és étterem. Mindkét épületet többször is átépítették, új szertári blokkokkal, a fűtés- és világítástechnikát fejlesztették1989-től a megye számítástechnikai képzésének bázisiskolájává vált. Ebben az évben a szakosított tantervű matematika tehetséggondozó osztályok is indultak. Az 1996/97-es tanévtől – néptánc, majd 2008-tól zenei – alapfokú művészetoktatást is folytatott az intézmény. A néptánc oktatása a körmendi intézményen kívül az első években a Nádasdon és az Egyházasrádócon is folyt. Ma a Boldog Batthyány László Katolikus Általános Iskolának ad helyet, így biztosítva máig a tradíció folytonosságát.
A gyönyörű, eklektikus stílusú épület átadóját, amely Rauscher Miksa tervei alapján készült, 1898. november 4-én tartották. A huszadik század elején Körmendnek ez volt a legfontosabb, legmeghatározóbb iskolája. 1873-ban már kérvényezte a város, hogy legyen egy polgári iskolája, de ez csak 25 évvel később valósulhatott meg. A kivitelező Wälder Alajos volt, az építkezés 120 ezer forintba került. Az átadását tehát 1898. november 4-én tartották, ekkor vették birtokba a diákok és tanárok, és az oktatási intézmény ötven éven át működhetett.
Az Állami Polgári Fiú-, és Leány Iskola helyének a története is érdekes mert helyén a középkorban lakótorony állt ott, majd a kora-újkorban a várost védő olaszbástya magasodott a területen. Aztán 1826-27-ben Sörház épült itt, amely nem csak a sörfőzésnek, hanem egy vendéglőnek is helyet adott. A sörfőzdét az iskola építése előtt nem sokkal bontották le. Egy másik érdekesség, hogy az iskola épületének történetéhez ugyancsak kötődik egy képviselői felszólalás. Udvary Ferenc országgyűlési képviselő a körmendi képviselő testület ülésén, 1891 nyarán kért szót. Megalázónak nevezte azt a helyzetet, hogy Körmenden csak olyan alsó tagozatos oktatási intézmények vannak, mint a falvakban. Ebben az időben a felekezeti iskolák mellett csak egy iparostanonc iskola működött a településen. Pedig a város és lakossága megérdemelne egy komolyabb iskolát is. A döntés végül megszületett egy polgári fiú-, és leányiskola megalapításáról. Több helyszín is szóba került az épület helyeként, végül a Sörház lebontása mellett határoztak a döntéshozók, hogy annak helyére építsék az intézményt. Rauscher Miksa tervezte iskolaépület amely a historizmus stílusjegyeit, viseli magán. Körmenden egyébként a tervező által magas szinten képviselt eklektikus stílus több más épületen is felfedezhető.
A polgári iskola építése rekord gyorsaságú volt. Bár a kivitelező, Wälder Alajos a nyár folyamán egy hónap halasztást is kért, de végül 1898 novemberében meg tudták tartani az átadót.
Az iskola belső elrendezése szerint: a földszinten volt az igazgatói iroda, a fiúiskola tanári szobája, négy tanterem, a tornaterem, két öltöző, valamint az igazgatói és altiszti lakás. Az emeleten a leányiskola kapott helyet négy tanteremmel, a tanári szobával, a rajzteremmel, a fizikai előadóval, továbbá az iparostanonc iskola igazgatójának szobájával, a szertárral, könyvtárszobákkal és más termekkel. Ezek később cserkészotthonná is avanzsáltak. Az intézményben magas szintű oktatás folyt, nagy népszerűségnek örvendett a városban, még ha a körmendiek kezdetben elégedetlenek is voltak néhány dologgal és úgy gondolták, tovább kell fejleszteni az iskolát. Az elmondható, hogy az intézmény a körmendi értelmiségnek és a kulturális életnek egyik meghatározó központja volt. A polgári iskola 1947/48-ban bocsátotta útjára az utolsó végzős növendékeit. Iskola funkciója azonban máig megmaradt.
1961-től politechnika és a 162 m2-es tornaterem is szolgálta az oktató-nevelő munkát. 1979-ben az iskola meg kapta a gimnázium kollégiumát. Ez lett a B épület, ahol ma 5 tanterem és 2 tornaszoba van. 10 év múlva készült el az a 600 adagos konyha és étterem. Mindkét épületet többször is átépítették, új szertári blokkokkal, a fűtés- és világítástechnikát fejlesztették1989-től a megye számítástechnikai képzésének bázisiskolájává vált. Ebben az évben a szakosított tantervű matematika tehetséggondozó osztályok is indultak. Az 1996/97-es tanévtől – néptánc, majd 2008-tól zenei – alapfokú művészetoktatást is folytatott az intézmény. A néptánc oktatása a körmendi intézményen kívül az első években a Nádasdon és az Egyházasrádócon is folyt. Ma a Boldog Batthyány László Katolikus Általános Iskolának ad helyet, így biztosítva máig a tradíció folytonosságát.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
Az iskola főépülete a Batthyány kastély mellett a második legnagyobb múlt századi épülete Körmendnek. A gyönyörűen díszített intézmény méltó emléke egy olyan kornak, amikor az építészet nem lecsupaszított torz, sivár, geometrikus mintákkal dolgozott. Kultúrtörténeti és építészettörténeti jelentősége mellett az épületben működő intézmény is fontos a város számára. Értéktárba való felvétele javasolt.
