Szabadság tér

A Szabadság tér, Körmend fő tere. története nagyon régi, a város életéhez, múltjához és jelenéhez szorosan hozzá tartozik. A terület egykor vásártér volt. A város észak-keleti sarkában terült el, maga a város palánkkal, vizesárokkal volt körülvéve. A vizesárok az északi-kapu szomszédságában helyezkedett el. Érdekesség, hogy a körmendiek gyakran áthaladhatnak alatta, hisz jelenleg egy vaskapu emlékeztet arra: hol is volt ez az objektum, amely a négyszögletes téren kapott helyet annak idején. Később, a Batthyányak földesúri fennhatósága alatt a majorátusi központ kialakítását követően egy pezsgő kereskedelmi és kézműves központtá alakult át maga a város, így a Szabadság tér korai őse, a Vásártér is fontosabb szerepet kapott. A tér végleges formáját a 19. században nyerte el, amikor is nagy építkezések zajlottak a területen. Már akkor ott magasodott a tér középpontjában az 1822-ben emelt Mária Immaculata szobor is Maga a tér emeletes épületekkel övezett impozáns terület volt. Jó rálátást biztosított a Várkastélyra. Egy 1840-es topográfiai leírás utal a Piactér nagyságára illetve Leitner András 1853-ban készített színezett axonometrikus rajza is a teret ábrázolja. A rajz a „MarktPlatz Körmend”, azaz Piactér Körmend elnevezést kapta. A tér egykor a helyi piacnak és a havonta megtartott országos vásárnak adott helyet, jelentős centrum volt. Érdekesség, hogy az iparosok is kipakoltak a piacnapokon, főleg akiknek a téren volt boltja. Vásári forgatag a klasszicista épületek övezte téren-ilyen volt a Szabadság-tér elődje, amelyet néhány képeslap is megörökített. 1896-tól a város terét Batthyány térnek hívták, északi oldalán a rendkívül hosszú, 25 tengelyes klasszicista épület, a Tiszti Ház övezte. Az épület sarkában most egy kisbolt működik. Ez a ház nem tartozik az értéktári listába, de meghatározó elem a tér szempontjából. Ám vannak épületek a térhez kapcsolódóan, amelyek az értéktári gyűjtemény részei. A tér tehát a körmendiek életének szerves városszerkezeti elemét alkotta mindig is. Fontos találkozási pont volt a korábbi időkben és így van ez máig. A legfontosabb dolgok itt történtek. A tér déli oldalán a Sóház áll, mellette a szecessziós stílusú járásbíróság, szintén helyi érték. Tovább haladva pedig a Perczel és a Grünbaum házak sorakoznak klasszicista stílusban. A nyugati oldalról, északról délre haladva egy földszintes épület, a keresztház és a három épületből összevont városháza keretezi a teret. A téren két szobor is állt. Az egyik a minden pontról jól látható Maria Immaculata-szobor, a másik a Kossuth-szobor. Külön érdekesség, hogy az 1950-es évekig végig piactérként funkcionált a terület és emellett rengeteg esemény zajlott itt. Jelentős sportesemények voltak itt, amelyekről fotók tanúskodnak. Ugyancsak fotók örökítették meg, hogy a téren fogadta a város prominens vendégeit, követválasztásokat tartottak. A terület a második világháború idején katonai toborzások, díszelgések, zászlószentelések, eskütételek színhelye volt. A második világháború után elvesztette piactéri jellegét a terület, parkosították, parkolót hoztak létre egy részén. 2010-ben a tér rekonstrukciója során megszüntették a parkolót, a növényzet egy részét megritkították, hogy jól láthatóvá váljanak a falak, a karakteres épületek. Utóbbiak megkomponált világítást is kaptak.

Az egykori Vásártér, ma Szabadság tér mindig is betöltötte szerepét: a város fontos központja volt, rendezvény tér és egyben élettér is,  Körmend dinamikájának egyik éltető eleme. A rekonstrukció visszaadta a terület rendezvénybefogadó szerepét. De ugyanúgy nagy szerepe van a hétköznapokban a városi élet színtereként, találkozási pontként. Olyan érték, amely a közösségi élethez szükséges kapcsolatok kiépítésében alapvető fontosságú.