Vasútállomás

Körmend egyik ékessége, a Vasútállomás épülete. a Vasútállomás Körmend életének, történelmének szerves része. Történetének kezdetéhez a kiegyezésig kell visszatekinteni. A kiegyezést követően ugyanis megindult a vasúti építkezések sora Magyarországon. Folyamatosan épültek a vasútvonalak mindenütt. 1872-ben például megnyílt a Szombathely – Székesfehérvár -Grác közötti vasútvonal, amely Körmenden vezetett keresztül. Majd 1899-ben Körmend-Németújvár és 1907-ben Körmend-Muraszombat között is megindult a vasúti forgalom, körmendi érintettséggel. Kezdetekben egy emeletes felvételi állomás szolgálta ki a vasútforgalmat három vonatfogadó vágánnyal, egy rövid rakodóvágánnyal, áruraktárral, kocsifogadókkal, és más épületekkel. Ezek az elemek alkották eredetileg az egykori vasútállomást. Aztán a kereskedőktől, iparosoktól felhangzott a panasz, hogy a körmendi állomásépület, raktárépület és rakodóhelyek nem tudják kiszolgálni a forgalmat, amit ők bonyolítanak. Ez 1907-ben a körmendi testületi ülésen hangzott el. Új épületet szerettek volna a felszólalók. Végül erről nem a helyiek döntöttek, hanem az államvasút kiküldöttei. Kezdetben az államvasút szakemberei nem támogatták egy új épület létrehozását, hanem a régi épület bővítése mellett határoztak.

A körmendiek azonban nem hagyták magukat. Egyenesen Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterhez fordultak az alispán vezetésével. Kérésükre végül a miniszter támogatta egy új állomás felépítését. A legtöbb vasútállomás akkoriban eklektikus stílusban készült. A körmendi azonban stílusosabb, szecessziós külsőt, formát kapott. 1911 őszén kezdődtek az építkezések és a következő év nyarára elkészült az új épület nyugati fele. Ekkor még úgy volt, hogy a keleti rész megépítését a régi vasútállomás épületét meghagyva, más helyen folytatják, de a végső megállapodás szerint végül az új épületrész a régi helyére került. Miközben a nyugati fele elkészült a Vasútállomásnak, lerombolták a régi állomásépületet és a helyén építették fel az vasútállomás keleti oldalát. 1913. február 5-én adták át az új vasútállomást a forgalomnak. Az épület kialakításában nem volt túl nagy mozgástere a tervezőknek, hiszen egy, a vágányok mellett hosszan elnyúló épület volt mindig a kívánalom. Végül a tervezőasztalon, majd a valóságban is egy egyemeletes, szimmetrikus elrendezésű épület készült. A középső rész kiugró rizalitja harmonikus benyomást keltett a szemlélőben. A párkányzaton tégladíszes motívumok futottak végig. A tégladíszek másutt is hozzájárultak az épület esztétikus formájához, külsejéhez. A bejárat felett bádogból készült sárkányos díszköpők voltak, amik máig láthatók. „Érdekes, hogy az eredeti esővédő előtető nem nyúlt végig a teljes épület hosszában, csak röviden. Ez az 1914-es képeslapokon jól látszik. Később a díszes előtető az északi homlokzat teljes hosszán végigért már egy 1916-os képeslap tanúsága szerint, sőt a nyugati oldalon is végigfutott”. A 2009-2012 között felújított, rekonstruált épület most ugyanezt a képet mutatja. A helyreállításnál ezt az 1916-os állapotot vették alapul a szakemberek. A képeslapokon az 1914 és 1916 között látható változások egyben annak bizonyítékai is, hogy ebben az időintervallumban bővíthették ki az állomásépületet Körmenden. A tartóoszlopok öntöttvas szárnyas kerekekkel voltak díszítve. Ezek ma is láthatóak, érdemes egy pillantást rájuk vetni az állomásra érkezőknek, ott megfordulóknak. Az épülettel kapcsolatban kezdetben még voltak kifogások, de végül mindenki tetszését elnyerte. Belső elrendezése tágas és praktikus volt a jellemzések szerint. Három főbejárat nyílott a pénztárakhoz vezető csarnokba. Balról volt a harmadosztályú váróterem, azon túl a forgalmi irodák, jobbra pedig széles folyosó vezetett a másod-, és első osztályú várótermekbe, ahol hatalmas falitükrök voltak elhelyezve. Néhány falicsempén pedig a herendi majolikagyár emblémája mutatta, hogy a tervezők és építők a részletekre és a minőségre is odafigyeltek. Az emeleten 16 szobát, hat konyhát alakítottak ki. A peron szép tágas és díszes volt, 150 izzó és 8 ívlámpa biztosított fényözönt az épületnek.